Barancsi-Molnár Edina

Amikor kiderült, hogy milyen tanulási gondokkal küzd a kisfiam, többször átfuttattam magamon, vajon mit csináltunk rosszul…

Talán ha korábban felmerül bennünk, hogy probléma lehet, hamarabb nekilendültünk volna ennek az útnak. Vagy, ha nem nyugtatom magam azzal, hogy majd később biztosan jobb lesz, kevesebb idegeskedés, értetlenkedés töltötte volna ki az iskola első két évét.

Arra gondoltam, lehetséges, hogy te is olyan dilemmákkal hadakozol, mint én. Talán azt gondolod, nincs semmi baja ennek a gyereknek, csak más, mint a tesó, ….és ebben van is igazság. Mindenki a maga ütemében fejlődik, és nem érdekelhet mindenkit ugyanaz a játék, elfoglaltság.

De kisgyermekkorban érdemes figyelni a gyermeket, és ha beszédében, mozgásában, kézügyességében valamilyen furcsa eltérés mutatkozik, akkor azt érdemes megjegyezni. Például a legtöbb ovis már ránézésre meg tudja különböztetni, melyik tálban van több alma, és melyikben kevesebb. Akár meg is tudja számolni őket.

Nálunk ez nem ment. Azt gondoltam, azért nem számolgat, mert egyszerűen csak jobban érdekli őt minden más dolog. De aztán kiderült, hogy nagyon is oka van annak, hogy nem érdeklik a számok: diszkalkuliás, számolási zavarral küzd.

A kisfiam a diszkalkuliára jellemző több tünetet is produkál. Többszöri ismétlés után is nehezen ismeri fel a számokat, és matematikai jeleket. A számokat fordítva, vagy eltéréssel írja le, például 105 helyett 1005-öt ír (logikus persze, 100 és 5, egymás mellé írva az 1005).

Amikor koncentrál, akkor képes jól is megoldani egy-egy feladatot, de nagyon hamar elfárad a figyelme. Onnantól kezdve pedig semmi sem ösztönzi.

A mások számára egyszerűnek számító dolgok is nehézséget jelentenek. Ilyen többek között az óra, az idő meghatározása. Mi vettünk neki egy karórát, amin napi szinten gyakoroltatjuk. Észrevettük, ha néhány napig nem foglalkozunk az órával, újra fel kell eleveníteni minden részletét. Ez is tipikus a diszkalkuliás gyerekeknél. A már begyakorlott dolgok néhány nap kihagyás után szinte törlődnek, és elölről kell kezdeni a tanulását. Óriási kitartást igényel ez részünkről is, de kisfiúnktól még inkább, hogy közben ne veszítse el lelkesedését!

A pénzzel is nehezen tudnak bánni. Egy vásárlás során megsaccolni sem tudják, hogy mennyit fognak fizetni a kosaruk tartalmáért. Vagy, hogy elég lesz-e az a pénz, amit hoztak. Gyakori taktika, hogy a diszkalkuliások nagy címlettel fizetnek még apró dolgokat is, hogy biztosan elég pénzt adjanak a pénztárosnak. Gond csak akkor van, ha már nincs elég nagy címlet. Sok gyakorlással ez is tanulható, ezért mi sokszor küldjük őt boltba, pékségbe, hogy rutint szerezhessen.

A gyakorló programunkban olyan feladatokkal találkozhattok, amik segítik a gyerekeket abban, hogy könnyebben boldoguljanak a számok ijesztőnek tűnő világában.

A diszkalkuliáról találtok egy hosszabb, két részes szakmai leírást is ezeken az oldalakon: 1. rész illetve 2.rész .

De mi a helyzet a diszlexiával? Erről tovább olvashatsz ebben a bejegyzésben.